László Lajtha

BIBLIOGRÁFIA

 

Avasi Béla: „Lajtha László lejegyzési módszere.” - in: Magyar zene : zenetudományi folyóirat, 1993. (34. évf.), 1. sz., 48–53.

 

Berlász, Melinda: „Lajtha László egy éve a Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályán” [One year spent by László Lajtha at the Folklore Department of the Ethnographic Museum] , in: Zenetudományi dolgozatok, 1978, 121.

 

Berlász, Melinda. „Lajtha-emlékhangversenyek” [László Lajtha: commemorative concerts], in: Muzsika 1983/6, 35–36.

 

Berlász, Melinda: Lajtha László. Budapest Akadémiai Kiadó, 1984.

 

Berlász, Melinda: „Műfajszerű gondolkodás Lajtha László zeneszerzői életművében I. és II.” [Conceptions of genre in Lajtha’s compositional œuvre ], in: Magyar Zene 31 (1990), 99–107; 193–200.

 

Berlász, Melinda: „Lajtha László Leduc kiadóhoz intézett levelei I. 1943–1949” [Lajtha’s letters written to his editor Leduc I. 1943–1949], in: Zenetudományi dolgozatok. Budapest, MTA Zenetudományi Intézete, 1990–91: 115–131.

 

Berlász, Melinda (szerk.): Lajtha László összegyűjtött írásai I. [László Lajtha – collected writings], Akadémiai Kiadó 1992.

 

Berlász, Melinda: „Lajtha László Leduc kiadóhoz intézett levelei II. 1950–1962” [Lajtha’s letters written to his editor Leduc II., 1950–1962 ], in: Zenetudományi dolgozatok. Budapest, MTA Zenetudományi Intézete, 1992–94: 161–180.

 

Berlász, Melinda: „Az írás szerepe Lajtha László életművében” [The role of the writing in the work of L. Lajtha], in: Muzsika 1992/6, 21–25.

 

Berlász, Melinda: „Lajtha, László and Eliot, T. S. ", in: New Hungarian Quaterly 33 (1992), 163–169.

 

Berlász, Melinda: „Lajtha László 23 levele Henry Barraudhoz” [László Lajtha’s 23 letters to Henry Barraud], in: Magyar Zene 34 (1993): 13–42.

 

Berlász, Melinda: „Lajtha Lászlónak a Leduc Kiadóhoz intézett levelei I. 1943–1949; II. 1950–1962.” [Lajtha’s letters written to his editor Leduc I-II.], in: Zenetudományi Dolgozatok 1990–1991, Budapest: MTA Zenetudományi Intézete, 1992, 115–131.; Zenetudományi Dolgozatok 1992–1994, uott 1994,  161–180.

 

Berlász, Melinda: „Deodatus. A Lajtha-Leduc levelezés kényszerpályája 1952–1962.” [ Deodatus. Involuntary paths of the correspondence between Lajtha and Leduc], in: Zenetudományi Dolgozatok 1995–1996, Budapest: MTA Zenetudományi Intézete, 1997, 229–233.

 

Bieliczkyné, Buzás Éva: „Számvetés Lehel György karmesterrel a Magyar Rádió és az új magyar zene évtizedeiről” [Account on the relationship of the Hungarian Radio and the contemporary Hungarian music – an interview with conductor György Lehel], in: Magyar Zene 1990/12, 423–444. (435).

 

Bíró Viola: „Megjegyzések Lajtha László szerenádzenéjéhez”. Magyar Zene 2013/3 (LI. évf. 3. szám, 2013. augusztus), 323–334.

 

Bónis, Ferenc (szerk.): Kodály Zoltán – Visszatekintés. [Z. Kodály – Retrospection]  Budapest, Zeneműkiadó, 1982.

 

Bónis Ferenc: Tizenhárom találkozás Ferencsik Jánossal. Határ-idő-napló. Zeneműkiadó, Budapest, 1984

 

Breuer, János (szerk.): Zenei írások a Nyugatban[ Musical writings in Nyugat]. Budapest, Zeneműkiadó, 1978.

 

Breuer, János: Negyven év magyar zenekultúrája [40 years of Hungarian music culture]. Budapest, Zeneműkiadó, 1985.

 

Breuer, János: „Lajtha-művek Budapesten”[Lajtha’s works in Budapest], in: Muzsika 29, 1986/11, 33–38.

 

Breuer, János: Fejezetek Lajtha Lászlóról [Chapters on László Lajtha], Budapest, Editio Musica Budapest, 1992.

 

Breuer, János: „Lajtha László, a „régizenész” [László Lajtha and the early music practice], in: Muzsika 1992/4, 4–7.

 

Breuer, János: „Lajtha László és a technika”[László Lajtha and the technics], in: Muzsika 1992/6, 17–20.

 

Breuer, János: „Hubayék és Bartókék harca” [Fight between Hubay’s and Bartók’s circle], in: Muzsika 1992/8, 20–23.

 

Breuer, János (szerk.): Lajtha László 1892–1992. Budapest, Magyar Zenei Tanács, 1992.

 

Breuer, János: „Az avantgardista Lajtha” [Lajtha, the avantgardiste], in: Magyar Zene 34 (1993), 5–12.

 

Chamfray, Claude: „Lajtha”, in: Beaux-Arts 1936. május 1.

 

Chamfray, Claude: „Laszlo Lajtha de passage à Paris”, in: Guide de Concert, 1962. június 22. (magyarul megj.: Lajtha László összegyűjtött írásai I. Berlász Melinda szerk., Budapest, Akadémiai Kiadó, 1992, 294.)

 

Demény, János (szerk.): Bartók, Béla levelei. [B. Bartók – Letters] Budapest, Zeneműkiadó, 1976.

 

Devich, Márton: „Egy hagyaték, amelynek lélegeznie kell. Fordulat a Lajtha-kutatásban” [A bequest that should breathe. A good turn in Lajtha-research], in: Muzsika 2002. szeptember, 45. évfolyam, 9. szám, 6. oldal

 

Diener, Georges: A Francia Intézet Magyarországon 1947–1989. Francia–magyar kulturális kapcsolatok. [ The French Institute in Hungary. Hungarian-French cultural relations] Budapest-Párizs: Magvető Kiadó – Francia Intézet – L’Harmattan, 1990.,  54–55.

 

Dobszay, László: Magyar zenetörténet, [History of music in Hungary]  Budapest Gondolat, 1984.

 

Erdélyi, Zsuzsanna: „Lajtha-töredékek Erdélyi Zsuzsa jegyzetkönyvéből” [Confession fragments in the diary of Zsuzsanna Erdélyi], in: Muzsika, 1972. július 3.

 

Erdélyi Zsuzsanna: A „kockás füzet”. Úttalan utakon Lajtha Lászlóval. A szöveget gondozta, a jegyzeteket és az utószót írta: Solymosi Tari Emőke. Budapest: Hagyományok Háza, 2010.

 

Fábián, Imre: „Modern Hungarian Music” in: Musical Quarterly 51 (1965), 205–214.

 

Fábián, Imre (szerk / ed. by): A huszadik század zenéje [Music in the 20th century] e. Budapest, Gondolat, 1966.

 

Fábián, László: „Lajtha László művészete” [Lajtha László’s art], in: Magyar Zene 33 (1992), 335–375.

 

Fleuret, Maurice: „Dans le souvenir d’un ami de la France”, in: Guide de Concert, 1964/04, 4–5. 

 

Gál, István: „Lajtha László utolsó éveihez” [To the last years of László Lajtha], in: Bartóktól Radnótiig. Budapest Magvető Kiadó, 1973, 179–184.

 

Gergely, Jean (szerk.): Études finno-ougriennes V., Paris 1968.

 

Goddard, Scott: „A Sound of Symphonies”, in: Listener 61 ( 959): 691.

 

Gombosi, Ottó: „Ladislaus Lajtha”, in: Melos 8 (1929), 231–235.  (magyarul: „Lajtha László”, in:  Magyar Zene 33 (1992), 191–196.)

 

Gyenge, Enikő: „Önarckép tollal. Lajtha László kiadatlan levelei [A self-portrait with pen. Lajtha László’s unpublished letters]  (1),”, in: Muzsika 2003/2, 7–13.

 

Gyenge, Enikő: „Önarckép tollal. Lajtha László kiadatlan levelei [A self-portrait with pen. Lajtha László’s unpublished letters]  (2)”, in: Muzsika 2003/3, 17–22.

 

Gyenge, Enikő: „Önarckép tollal. Lajtha László kiadatlan levelei [A self-portrait with pen. Lajtha László’s unpublished letters]  (3.)”, in: Muzsika 2003/4, 9–13

 

Gyeng,e Enikő: „Önarckép tollal. Lajtha László kiadatlan levelei [A self-portrait with pen. Lajtha László’s unpublished letters] (4.)”, in: Muzsika 2003/ 6, 10–16.

 

Győri, J. László: „Nem próbálta a nemzeti értékeket kihasználni” [He never tried to draw profit from the national values], in: Muzsika 1992/8, 17–18.

 

Győri, J. László: „Tudta, hogy nem az íróasztala számára dolgozik” [He knew that he didn’t work in vain], in: Muzsika 1992/8, 19.

 

Hegyi, Erzsébet: Stylistic Knowledge on the Basis of the Kodály Concept. Vol. 1. Kecskemét Pedagogical Institute of Music, 1984.

 

Heseltine, Philip: „Modern Hungarian Composers”, in: The Musical Times 63 (1922), 164–167.

 

Horváth Márton Levente: Egy műfaj illegalitásban. Misekompozíciók Magyarországon 1949–1969 között. Budapest: Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Egyházzene Tanszék, 2017. (A két Lajtha-misére vonatkozó rész: 41–79.)

 

Hutchings, Arthur: Church Musk in the Nineteenth Century. Westport, Connecticut: Greenwood Press, Publishers, 1967.

 

Johnson, Bret: „Review of Recordings of Lajtha's Compositions by the Pécs Symphony Orchestra”, in: Tempo 1996/4, 63.

 

Johnson, Bret: „Review of Recordings of Lajtha's Compositions by the Pécs Symphony Orchestra”, in: Tempo 1998/7, 43–44.

 

Kiss Ákos, dr.: Mattioni Eszter művészete. Szekszárdi Városi Tanács VB, Szekszárd, 1972

 

Kovács, Sándor: Kovács Sándor válogatott zenei írásai [S. Kovács – Selected musical writings]  (szerk/ed. by Balassa Péter). Budapest, Zeneműkiadó, 1976.

 

Köteles, György: „Két visszatekintés” [Two retrospections], in: Muzsika 1992/6. 43–44.

 

Kroó, György: A magyar zeneszerzés 30 éve. [30 years of Hungarian composition]  Budapest: Zeneműkiadó, 1975.

 

László, Ferenc: „Az első könyv Lajtha Lászlóról” [The first book on László Lajtha], in: Muzsika 1985/7, 40–42.

 

Madariaga, Salvador de: Portrait d’un homme debout. Stock, 1968

 

Madariaga, Salvador de: Portrait d’un homme debout. Stock, 1968

 

Marinus, Albert: Auxiliarité des sciences. Bruxelles, 1968

 

Marinus, Albert: L’accommodation mentale. Une hypothèse d’impossibilité. Bruxelles, 1976

 

Marinus, Albert: La notion d’exactitude. Hommage posthume mais témoignage de la fidelité du souvenir et de l’amitié. 1967

 

Marinus, Albert: Les gestes humains. Bruxelles, 1971

 

Marinus, Albert: Réflexions d’un Folkloriste. 10me série. Bruxelles, é.n.

 

Marinus, Albert: Réflexions d’un Folkloriste. 11me série. Bruxelles, 1966

 

Marinus, Albert: Réflexions d’un Folkloriste. 12me série. Bruxelles, 1968

 

Marinus, Albert: Réflexions d’un Folkloriste. 13me série. Bruxelles, 1968

 

Marinus, Albert: Réflexions d’un Folkloriste. 14me série. Bruxelles, 1970

 

Marinus, Albert: Réflexions d’un Folkloriste. Bruxelles, 1972

 

Marinus, Albert: Réflexions d’un Folkloriste. Bruxelles, 1975

 

Maróti, Gyula-Revész László: „Öt évszázad a magyar énekkari kultúra történetéből” [Five centuries in the history of Hungarian choral culture], Budapest. Népművelődési Propaganda Iroda, n. d.

 

Masits, László: „Hortobágy film -kísérőzene” [Soundtrack for the film Hortobágy], in: Debrecen On-line (DEOL) 2003/6

 

Mohayné, Katanics Mária: „Lajtha László: Emlékek, élmények”, in: Magyar Zene 34 (1993), 85–88.

 

Molnár, Antal: Romantikus zeneszerzők [Romantic composers]. Budapest, Magvető Könyvkiadó, 1980.

 

Molnár, Szabolcs: Mise fríg hangnemben (Molnár Szabolcs), [Missa in thono phrygio] in: ?????

 

Nagy, Olivér: „Konferencia Lajtha László kórusműveiről [Conference on choral works of László Lajtha]”, in: Zeneszó 1992/9, 5.

 

Nectoux, Jean-Michel: Fauré. Solfèges. Éditions de Seuil, 1972

 

Nemes, László Norbert: A Contextual Study of László Lajtha’s Magnificat Op.60. An Essay submitted to the Faculty of Graduate Studies and Research in partial fulfillment of the requirements for the degree of Doctor in Music, University of Alberta. Edmonton, Alberta., 1999

 

Pávai, István: „Bözödi György emlékezik Lajtha Lászlóra” [György Bözödi’s remembrance to László Lajtha], 1982-ben készült interjú szerkesztett változata, in: Magyar Zene, 1992/2, 138–140.

 

Pernye, András (szerk/ed. by): Introduction to Magnificat by John Dunstable. Editio Musica Budapest, 1976.

 

Pesovár Ernő: „Lajtha László és a néptánckutatás.” - in: Magyar zene : zenetudományi folyóirat,  1993. (34. évf.), 1. sz., 54–56.

 

Reilly, Robert R.: „Music from a Secret Room”, in: Crisis Magazine 2001/1.

 

Reilly, Robert R.: „No End of Odds and Ends”, in: Crisis Magazine 2002/1.

 

Reilly, Robert R.: Surprised by Beauty: A Listener's Guide to the Recovery of Modern Music, Morley Books (2002), 352.

 

Retkes, Attila: „Lajtha László szellemi öröksége” [László Lajtha’s spiritual heritage], in: Magyar Hírlap, 2002. május 7.

 

Retkesné, Szilvássy Anikó: „Lajtha László kórusművészete” [ László Lajtha’s choral art], in: Zeneszó 1992/6, 1.

 

Riba, István: „The Church and the State in Hungary after 1945”, in: Hungarian Quaterly (Winter 1996), 100–101.

 

Richter Pál: „A szabadság fanatikusa. Lajtha László, a »harmadik nagy magyar«.” Muzsika, 2010. szeptember.

 

Sebő Ferenc: „Beszélgetés Rajeczki Benjaminnal” [Conversation with Benjámin Rajeczky], magnetofonos interjú szerkesztett változata (1985)

 

Sebő, Ferenc: „Töprengés Lajtha László születésének 100. évfordulóján – sok idézettel” [Cogitation at László Lajtha’s centennary – with many quotations], in: Muzsika, 1992/6, 12–16.

 

Sebő, Ferenc: „Pátria. Gramophone recordings of Hungarian folk music, 2001. www.folkline.hu

 

Solymosi Tari Emőke: „A kék kalap. Az ötlettől az ősbemutatóig.” Magyar Zene XXXIV/1 (1993. március), 43–47.

 

Solymosi Tari Emőke: „Mozaikok Lajtha László életéből és munkásságából.” Testvérkereső, 1996 (az „Európa”-Club negyedik könyve), 83–95.

 

Solymosi Tari Emőke: „Lajthára emlékeztek Párizsban. Emlékplakett-átadás a Magyar Intézetben.” Muzsika 40/3 (1997. március), 18–19.

 

Solymosi Tari Emőke: „A harmincas évek Párizsának zenéje és muzsikusai. Konferencia és magyar hangverseny a Sorbonne-on.” [ Music and musicians in Paris of the 1930-es] Muzsika 41/2 (1998. február), 18–19.

 

Solymosi Tari Emőke: „Egy felfedezendő zeneszerző: Lajtha László. Magyar anyagból, francia verettel...” Gramofon III/1 (1998), 12–14.

 

Solymosi Tari Emőke: „Lajtha vígoperája Kolozsvárott. Színpadi világpremier fél évszázados késéssel.” Gramofon III/6 (1998), 12–13.

 

Solymosi Tari Emőke: „A kék kalap. Lajtha László vígoperájának színpadi világpremierje Kolozsvárott.” Operaélet 1998. május-június, 7–16.

 

Solymosi Tari Emőke: „Lajtha-bemutató a londoni Wigmore Hallban. A Takács Zongorás Trió első CD-je.” Gramofon IV/5 (1999), 12–13.

 

Solymosi Tari Emőke: „Lajtha-premier Londonban. A Takács Zongorás Trió legújabb sikere.” Népszabadság 1999. április 2. (LVII., 77. szám, Budapesti kiadás)  10.

 

Solymosi Tari Emőke:  Lajtha László vígoperája, A kék kalap (Le chapeau bleu, Op. 51). A mű keletkezéstörténete, esztétikai vonatkozásai, zenetörténeti kapcsolódásai. Muzikológusi szakdolgozat. Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, Zenetudományi Tanszak, Budapest, 2002. Megtekinthető a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem könyvtárában.

 

Solymosi Tari Emőke: „A Szeretet és a Szépség szigete”. Adalékok Lajtha László művészetének XVII–XVIII. századi inspirációjához.” [Island of love and beauty. Contributions to the 17–18th c. inspirations in László Lajtha”s music] Magyar Zene 2003/3, 327–336.

 

Solymosi Tari Emőke: „Lajtha László előadása Mozartról a Nemzeti Zenedében Mozart halálának 150. évfordulója alkalmából megtartott hangversenyen.” Magyar Zene 2004/1, 79–86. (bevezető és közreadás)

 

Solymosi Tari Emőke: „A Nemzeti Zenede története (1919–1949).” In: Tari Lujza – Iványi-Papp Mónika – Sz. Farkas Márta – Solymosi Tari Emőke – Gulyásné Somogyi Klára: A Nemzeti Zenede. Szerkesztette Tari Lujza és Sz. Farkas Márta. Budapest: Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Budapesti Tanárképző Intézete, 2005. 177–257.

 

Solymosi Tari Emőke: „»Bartók […] mindig latinnak nevezett.« Bartók Béla hatása Lajtha László életútjára és esztétikájára.”  Parlando XLVIII. évf. 2006/6, 5–13.

 

Solymosi Tari Emőke: „» Históriai hangversenyek« és »önképzés igen szép sikerrel«. Zenetörténet-oktatás, zenetörténeti hangversenyek és zenetörténeti önképzőkör a Nemzeti Zenede utolsó 30 évében.”  Magyar Zene 2007/1 (XLV. évf. 1. szám, 2007. február) 65–78.

 

Solymosi Tari Emőke: „»Bartók always called me Latin«: The Influence of Béla Bartók on László Lajtha’s Life and Art.” Studia Musicologica 48/1–2, 2007, 215–223.

 

Solymosi Tari Emőke: „A párizsi Schola Cantorum követe. Lajtha László, a Nemzeti Zenede tanára – I. rész.” Parlando XLIX. évf. 2007/4, 35–44.

 

Solymosi Tari Emőke: „A párizsi Schola Cantorum követe. Lajtha László, a Nemzeti Zenede tanára – II. rész.” Parlando XLIX. évf. 2007/5, 16–23.

 

Solymosi Tari Emőke: „…magam titkos szobája”. Lajtha László A kék kalap című vígoperájának keletkezéstörténete, esztétikai vonatkozásai, zenetörténeti kapcsolódásai. Budapest: Hagyományok Háza, 2007. 

 

Solymosi Tari Emőke:  László Lajtha 1892–1963. Budapest: Editio Musica, 2008. (Teljes műjegyzék a művek legfontosabb adataival, diszkográfiával, angolul és magyarul.)  A műjegyzék megtalálható itt a honlapon is.

 

Solymosi Tari Emőke: „»Csak a zene volt fontos«. Beszélgetés Kemény Endrével Lajtha Lászlóról, a Nemzeti Zenedéről, a kamarazenetanításról és sok másról.”  Parlando 50. évf. 2008/1, 54–62.

 

Solymosi Tari Emőke: „»Lajtha pedagógusi vénája legalább olyan erős volt, mint a zeneszerzői.« Beszélgetés Arányi-Aschner György zeneszerzővel Lajtha László zeneszerzésóráiról, a »42-es cipőről«, és arról, hogy mitől lesz egy komponista sikeres…”   Parlando 50. évf. 2008/2, 47–53.

 

Solymosi Tari Emőke: „»Az elsődleges kívánsága a mély, benső átélés volt.« Adalékok Lajtha László tanári portréjához Antal Lívia énekművésznőtől.” Parlando 50. évf. 2008/3, 27–36.

 

Solymosi Tari Emőke: „Bartók és Lajtha barátsága. Két mester – egy esten.” MÜPA-magazin, III. évf. 2. szám (március/április), 32–33.

 

Solymosi Tari Emőke: „Lajtha és a menüett.” Magyar Zene 2009/2 (XLVII. évf. 2. szám, 2009. május), 181–192.

 

Solymosi Tari Emőke: Két világ közt. Beszélgetések Lajtha Lászlóról. Budapest: Hagyományok Háza, 2010.

 

Solymosi Tari Emőke: „Filmzeneírás – szabadon: Höllering és Lajtha.” Magyar Zene 2010/1 (XLVIII. évf. 1. szám, 2010. február), 69–73.

 

Solymosi Tari Emőke: „László Lajtha, a composer in the time of the dictatorship.” In: Zsuzsa Hantó: Banished families. Communist repression of „class enemies” in Hungary. Budapest: Magyar Ház, 2011, 239–245.

 

Solymosi Tari Emőke: „Lajtha, az ember. A közelgő kettős évforduló elé.” Parlando 2011/5, 8–15.

 

Solymosi Tari Emőke: „Motion picture as the »musical play of the future«. Lajtha, Höllering, and Eliot.” Hungarian Review 3/3 (may 2012): 81–93.

 

Solymosi Tari Emőke: „»Végakarat teljesítve«. A Lajtha-emléknap kapcsán.” Muzsika, 2013. április.

 

Solymosi Tari Emőke: „»Olyanok voltak, mint Castor és Pollux«. Lajtha László és Tamási Áron.” Magyar Szemle 2013. augusztus (Új folyam XXII. évf. 7–8. szám), 39–51.

 

Solymosi Tari Emőke: „Lajtha László zenés színházi művei, avagy kedvcsináló a Lajtha-balettek leendő koreográfusainak I.” Tánctudományi Közlemények 2013/1 (V. évf. 1. szám), 1–17.

 

Solymosi Tari Emőke: „»Arisztofaneszi arcfintor«, avagy »az első pacifista balett«. Lajtha első színpadi műve, a Lysistrata bemutatásának körülményei és sajtóvisszhangja.” In: Tanulmánykötet Ujfalussy József emlékére. Tanulmányok, emlékírások, hommage-ok. Szerkesztette Berlász Melinda és Grabócz Márta. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia, Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, L’Harmattan Kiadó, 2013, 323–347.

 

Solymosi Tari Emőke: „»...mégis újra és újra fölszökken«. Lajtha László és Romain Rolland.” Magyar Szemle 2014. április (Új folyam XXIII. évf. 3–4. szám), 83–92.

 

Solymosi Tari Emőke: „»Kitörölhetetlen a lelkemből.« Lajtha László a fronton.” Irodalmi Magazin, II. évf. 2014/2, 44–47.

 

Solymosi Tari Emőke: Ős és utód nélkül. Fábián László írásai Lajtha Lászlóról. A Lajtha házaspár és Fábián László levelezése. Szerkesztette, közreadja és az előszót írta Solymosi Tari Emőke. Budapest: Országos Széchényi Könyvtár, Gondolat Kiadó, 2014.

 

Solymosi Tari Emőke: „Lajtha László »Forradalmi« szimfóniája.” Magyar Művészet 2016/4 (IV. évf. 4. szám), 97–106.

 

Solymosi Tari Emőke: „»Népdal-dráma« az 1950-es évekből. Tamási Áron és Lajtha László Bujdosó lánya.” In: Jégtörő írók. Tamási Áron- és Sütő András emlékkonferencia. Szerkesztette Ablonczy László. Budapest: Magyar Művészeti Akadémia, 2017, 41–58.

 

Szabó Ferenc János: „Lajtha László fiatalkori zongoraművei”. Magyar Zene 2013/3 (LI. évf. 3. szám, 2013. augusztus), 335–350.

 

Szabolcsi Bence (szerk.): Studia Musicologica. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1972

 

Tallián Tibor: „Kisebb lett a kalapom”. Lajtha László: A kék kalap. A Kolozsvári Állami Magyar Opera a Thália Színházban [My hat became smaller. László Lajtha: The blue hat – The Kolozsvár State Opera in Thália Theatre], in: Muzsika 1999/6, 29.

 

Tallián Tibor: „Lajtha László munkássága 1940–1944”, in: Tallián Tibor: Magyar képek. Fejezetek a magyar zeneélet és zeneszerzés történetéből 1940–1956. Balassi Kiadó Budapest, MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, 2014.

 

Tari Lujza: „Lajtha László, a palóc hangszeres zene kutatója.” - in: Magyar zene : zenetudományi folyóirat, 1993. (34. évf.), 1. sz., 60–84. p

 

Ujfalussy, József: „Megjegyzések Lajtha László utolsó és XX. századi zenetörténetünk korábbi éveihez” [Comments on the last life-years of Lajtha and the earlier years of our 20nd c. history of music], in: Magyar Zene 17 (1976), 196–200.

 

Ujfalussy, József: „Claude Debusy: Noktürnök”, in: Zenéről, esztétikáról. [Claude Debussy: Nocturnes, in: Upon Music and aesthetics] Budapest, Zeneműkiadó, 1980, 119–128.

 

Ujfalussy, József: „KodáIy és Debussy” [Kodály and Debussy], in: Kodály-mérleg, Budapest. Gondolat, 1982, 28–37.

 

Ujfalussy, József: „Lajtha László neve jelzi, jellemzi ezt az intézményt” [László Lajtha’s name marks and characterizes this institution], in: Parlando 10–11 (1990), 11–14.

 

Ujfalussy, József: „Lajtha László”, in: Muzsika 1992/3, 3–5.

 

Ujfalussy, József: „Emlékek Lajtha Lászlóról” [ Souvenirs of László Lajtha], in: Muzsika 1992/6, 10–11.

 

Vikár László: „Lajtha tanár úr.” - in: Magyar zene : zenetudományi folyóirat, 1993. (34. évf.), 1. sz., 57–59.

 

Volly, István: „Lajtha László zenetudományi munkássága. Bibliográfiai összefoglalás” [Musicological œuvre of László Lajtha. A bibliographic summary], in: Magyar Zene 1967/2, 65–70.

 

Volly, István: „Nem véletlen, hogy én zeneszerző vagyok [It is not by fortune that I am a composer]”, in: Magyar Zene 1967/10, 20–23.

 

Weissmann, John S.: „Current Chronical, Hungary”, in: Musical Quarterly 41 (1955), 99–104.

 

Weissmann, John S.: „Guide to Contemporary Hungarian Composers”, in: Tempo, 45 (1957), 24–30.

 

Weissmann, John S.: „Lajtha and his Symphonies”, in: Listener 62 (1959), 114.

 

Weissmann, John S.: „Current Chronical, Hungary” Musical Quarterly 46 (1960), 525–535.

 

Weissmann, John S.:. „László Lajtha: The Symphonies”, in: Music Review 36 (1975), 197–214. (magyarul. „Lajtha László: a szimfóniák”, in: Magyar Zene 33 (1992), 197–212.

 

 

Lásd még / See also:

 

*** Contemporary Hungarian Composers. Editio Musica Budapest, 1970

 

*** Életünk. Irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat 1972/2.

 

*** Études finno-ougriennes. Tome V., 1968. Edition Klincksieck, Paris, 1968

 

*** Magyar Zene. Zenetudományi folyóirat. 1976/2.

 

*** Muzsika 1972. július. Lajtha László emlékére

 

Ferencsik János. Zeneműkiadó, Budapest, 1972

Contact: lajtha@hagyomanyokhaza.hu Site search: